Ez a kamera egyedülálló és megható történettel rendelkezik, mivel a látnok filmrendező, Cristian Nemescu használta utolsó remekműve, a „California Dreamin'” (2007) során. A szenvedélyes és tehetséges alkotó kezében egykor nélkülözhetetlen eszközként használt tárgy ma már felbecsülhetetlen értékű emlékeket és mély művészi örökséget rejt magában.

A film a 2007-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte az Un Certain Regard díjat.

Tragikus módon Nemescu élete véget ért, mielőtt befejezhette volna a vágási folyamatot. Víziója előtt tisztelegve a MediaPro Studios úgy döntött, hogy megőrzi művészi integritását, és felhasználja az összes hátrahagyott anyagot. Ennek a döntésnek köszönhető a film jelentős, 155 perces játékideje, ami Nemescu történetmesélésének mélységét bizonyítja.

A kamera jelentőségét tovább erősíti, hogy jelen van a CineEuroConnect kiállításon, amit Liviu Marghidan, a film operatőre tett lehetővé. Keretében nem csupán egy felszerelés található, hanem egy mély kapcsolat egy időn átívelő filmes utazáshoz.

Kurátori szöveg:

Cristian Nemescu kamerája a következő tárgy, amely számomra óriási jelentőséggel bír. Octavian Nemescu, Cristian édesapja volt a PhD-tanácsadóm a tragédia előtt és után. Cristian és én ugyanabban az évben születtünk, és a halála igazi sokk volt a mi generációnk számára, különösen a csodálatos rövidfilmjei után, és tudva, hogy a California Dreamin’ című filmjén dolgozott. Az, hogy ennyi éven át tanúi lehettünk szülei fájdalmának, része ennek a generációnak a fiatal művészekből teljesen felöltözött művészekké válásának, és ez formálta azt, akik most vagyunk. Néhány hónappal a halála után vetítést szerveztek a bukaresti Studio moziban, amelyet Marilena de la P7 fejezett be. Könnyek között hagytam el a mozit, és megállni sem tudtam, egy órán át gyalogoltam hazafelé. Ez az oka annak, hogy Cristian kamerája egyike azoknak a tárgyaknak, amelyek egy egész generáció minden reményével átitatódtak, és az emlékezés arra, hogy mindannyian mulandóak vagyunk, és az élet abszurditása az egyik fő téma, amely alkotásra késztet minket, hogy harcoljunk az idővel. – Sabina Ulubeanu, kurátor.