Címe: Megfelelőség
Művész: Natália Junasová
Ország: Szlovákia
Natália Junasová egy fiatal szlovák művésznő Partizánske városából. Már gyermekkorában is jelentős művészi tehetséget és rendkívüli gyermeki fantáziát lehetett észrevenni. 2005 és 2010 között a topoľčanyi Dezider Kardoš Magán Iparművészeti Konzervatóriumban tanult alkalmazott festészetet, majd ugyanebben az iskolában elvégezte a promóciós művészeti képzést, a textíliák kézi megmunkálását.
Festményei magas fokú művészi absztrakciót mutatnak, amelyet egyszerűsített tárgyak körvonalainak segítségével ér el, amelyeket többnyire lineáris vonásokkal és expresszív színekkel hoz létre. Műveiben saját elmondása szerint mikrobiológiai összefüggéseket, a körülötte lévő világ különböző jelenségeinek működését vizsgálja, az ősi kultúráknak és örökségüknek szenteli magát, miközben a természetes emberi kíváncsiságot figyeli. Nem zárkózik el a fogyasztói társadalom és a benne lévő társadalmi viszonyok, valamint az érzelmek elemi formában történő vizsgálatától sem. Célja, hogy pozitív érzelmek segítségével elgondolkodtasson komoly kérdéseken.
A művész víziója:
A művészet egy ajándék, hogy a világot más szemmel lássuk, mert a művészet egy ajándék, hogy a világot más szemmel lássuk. A filmművészet mint üzenet az emberiség küldetése. A gondolatok és a történet személyesen bevonja az embert, hogy megtalálja az üzenetet és átélje mindazokat az érzelmeket, amelyeket az alkotó készített számára.
A munka, amelyet szeretnék létrehozni, a művészi benyomás megértésével való megfelelés. Egy olyan mű, amely olyan filmszalagokat jelenít meg, amelyek a pozitív érzelmek állandó körforgásában vannak, és egyfajta hálózattal kapcsolódnak egyetlen pozitívan érzékelt egésszé.
Minden munkámat így dolgozom fel, mert az összekapcsolódás az én üzenetem a világnak. Megpróbálom az emberekben visszatükrözni egymás és az élet körforgásának megértését, mert a filmművészet, akárcsak a festészet művészete, ősidők óta része az életünknek. Ez egy állandó önkeresés.
Kurátori szöveg:
A Compliance című festmény olyan dihotómiába helyezi a néző hangulatát, amely arra készteti az embert, hogy jobban lásson és jobban figyeljen. Két, első látásra össze nem függő struktúra egymásra helyezése a mű fő vonzópontja. A háttér fehér és színes függőleges csíkokból áll (amelyből a sárga kiemelkedik), amely szinte egy nem visszafordítható struktúrából, kiszámíthatóságának ellentmond a két központi csík, a piros és a zöld, amelyek megtörik a palindromát, valamint a fák csomópontjaira emlékeztető szabálytalan minták, és így a természeti örökséggel való közvetlen kapcsolat valósul meg. Az előtér, a két mozgásban lévő, fekete-fehér, rózsaszín foltokkal tarkított régi filmszalag a film varázslatos világába repíti a nézőt, amelyet itt a világ pozitív oldalaként kezelnek, „a pozitív érzelmek állandó körforgásaként”, ahogyan azt maga a szerző állítja. Érezhető az öröm, a nosztalgia is, a vintage hangulat, amely valahogy a Cinema Paradiso megható történetére emlékeztet, egy olyan referenciára, amely soha nem szűnik meg hatni a fiatal művészekre mindenhol. Az Örökség témája erősen, de egyben melegen tartható ebben a kétdimenziós műben, a tárgyat erőteljes érzelmekkel ruházzák fel, amelyek összekapcsolódnak és egy színes, bonyolult élet hálózatába olvadnak. – Sabina Ulubeanu, kurátor.
